Hódmezővásárhelyen az elmúlt évszázadok alatt a Tisza mentén fellelhető magas vasoxid tartalmú agyagbázison egy jelentős kézművesipar, a fazekasság alakult ki. Erre a hagyományos keramikus kultúrára alapozva közvetlenül a háborút követő években egy műszaki kerámiát gyártó KTSz-t alapítottak. Elsődleges piaci hátterét a szegedi egyetem megbízásából az egyetem Orvosi Kara számára végzett különféle kísérletek, illetve kissorozatú gyártások adták. Ez a kihívás indikálta, hogy rövid idő alatt többféle gyártási technológia honosodott meg, és gyakorlatilag alapkutatásnak is tekinthető anyagkísérleteket is folytattak. Az adott kor sajátossága tette lehetővé, hogy a vas és fémkohászat korábbi tűzállóanyag ellátása az országhatárok átrendeződésével bizonytalanná vált, s az akkori műszaki vezetés az így keletkezett piaci vákuumot kihasználva tűzállóanyagok előállításával is kezdett foglalkozni. A kis darabszámú, de bonyolult geometriájú égőkövek, fűtőszáltartók és kemencefalazati idomok gyártásával rövidesen a kohászat részére szinte nélkülözhetetlen beszállítóvá vált. Hamar kibővült a tevékenysége egyéb műszaki kerámiák, elsősorban gáz és villamosipari alkatrészek gyártásával. Különböző méretű és rendszerű elektromos kemencék komplett tűzállóanyagainak gyártására is berendezkedett. Komoly szellemi tőke és több ezer termék előállításához alkalmas formapark halmozódott fel. E töretlen ívű fejlődést a hetvenes évek közepén megtörte egy politikai megfontolásból elrendelt átszervezés. A rendszerváltás után a biztos felszámolást elkerülendő többszöri szervezeti átalakulás majd tőkebevonást követően 1994-ben megalakult a jelenlegi Szilikátipari Kft. A piaci kapcsolatok korábbi elhanyagolása, majd a kohászati vállalatok folyamatos visszafejlődése és egy részük megszűnése miatt azonban profilbővítésre volt szükség. Legfontosabb továbbra is a műszaki kerámia és a tűzállóanyag-gyártás, de helyet, kapacitást biztosított több köztéri kerámiaalkotás, nagyméretű fali kompozíció előállításához, és egyéb nem ipari célú termékek bevezetésével a többlábon állás elvét igyekszik alkalmazni. Jelentős az exporttermelés is, elsősorban osztrák és német piacra.